2014. szeptember 23., kedd
2014. április 6., vasárnap
2014. március 27., csütörtök
2014. március 17., hétfő
2014. február 25., kedd
A pénz boldogít?
Sokszor hallani azt a mondatot, hogy a pénz nem boldogít.De miért mondják ezt, és valóban így van-e?
Szerintem igazából a kérdés nem az, hogy a pénztől jobb, kényelmesebb életet élhetünk-e, mert ez vitathatatlan, hanem hogy a kényelmes élet szükséges-e a boldogsághoz.Ezt embere válogatja, hiszen van, aki már attól is elégedett, hogy kemény fizika munkával megkeresi a mindennapi betevőt a családjának, más pedig attól a ténytől, hogy sok pénze van.
Az ilyen felfogásbeli különbségek miatt a legegyszerűbb, ha az átlagembert (az átlag magyar embert) vesszük példának.Az átlagember életének pedig fontos része az, hogy a környezete mit gondol róla:nem mindegy, hogy a legújabb VW Golffal vagy egy olcsó Suzukival jár, így amellett, hogy az előbbiben tényleg jobb utazni, a presztízs is számít a boldogsághoz.Persze a pénz nem csak a külsőségekre jó, például nem mindenki engedheti meg magának, hogy annyiszor menjen nyaralni, ahányszor szeretne.De természetesen van ennél alapvetőbb szükséglet is, akinek ételre sem telik, az nyilvánvalóan boldogabb lenne a több pénztől, viszont az eredeti kérdésbe szerintem ez a réteg már nem tartozik bele.
Röviden tehát a pénzzel elérhető dolgok (luxus) bár nem mindenki számára, de a többségnek örömet okoz, teljesíthetővé teszi a vágyait.Tehát a pénz boldogít.
Szerintem igazából a kérdés nem az, hogy a pénztől jobb, kényelmesebb életet élhetünk-e, mert ez vitathatatlan, hanem hogy a kényelmes élet szükséges-e a boldogsághoz.Ezt embere válogatja, hiszen van, aki már attól is elégedett, hogy kemény fizika munkával megkeresi a mindennapi betevőt a családjának, más pedig attól a ténytől, hogy sok pénze van.
Az ilyen felfogásbeli különbségek miatt a legegyszerűbb, ha az átlagembert (az átlag magyar embert) vesszük példának.Az átlagember életének pedig fontos része az, hogy a környezete mit gondol róla:nem mindegy, hogy a legújabb VW Golffal vagy egy olcsó Suzukival jár, így amellett, hogy az előbbiben tényleg jobb utazni, a presztízs is számít a boldogsághoz.Persze a pénz nem csak a külsőségekre jó, például nem mindenki engedheti meg magának, hogy annyiszor menjen nyaralni, ahányszor szeretne.De természetesen van ennél alapvetőbb szükséglet is, akinek ételre sem telik, az nyilvánvalóan boldogabb lenne a több pénztől, viszont az eredeti kérdésbe szerintem ez a réteg már nem tartozik bele.
Röviden tehát a pénzzel elérhető dolgok (luxus) bár nem mindenki számára, de a többségnek örömet okoz, teljesíthetővé teszi a vágyait.Tehát a pénz boldogít.
2014. február 23., vasárnap
4.
"Az embernek természetesen nem kötelessége, hogy a rossz kiirtásának
szentelje életét - bármilyen irtózatos is legyen az -, lehet más,
tisztességes foglalatossága, ami leköti; de az mindenképpen kötelessége,
hogy a rosszért ne vállalja a felelősséget, s ha egyébként nem is
foglalkozik vele, legalább ne segítse elő.
A mienkhez hasonló kormányok uralma alatt élő emberek általában azt hiszik, várniuk kell, amíg a többséget végre sikerül rávenniük, hogy változtassa meg a törvényeket. Azon a nézeten vannak, hogyha ellenszegülünk, az orvosság ártalmasabb lesz, mint maga a baj. (...) De ha a baj olyan természetű, hogy másokkal szemben az igazságtalanság eszközének szerepére akar kényszeríteni bennünket, akkor azt mondom, inkább szegjük meg a törvényt. Legyen életünk az a viszontsúrlódás, amely megállítja a gépezetet. (...)
Elsősorban embernek kell lennünk, és csak másodsorban alattvalónak. Nem annyira a törvényt, mint inkább az igazságot kell tisztelnünk. Csak egyetlen kötelezettséget áll jogomban magamra vállalni, éspedig azt, hogy mindig azt teszem, amit igazságosnak tartok."
(Henry David Thoreau)
Az idézet lényege az, hogy ha a hatalom a népet kihasználja, akkor nem szabad arra várni, hogy más tegyen valamit, hanem cselekedni kell.Szerintem ez ma is így van, ugyanakkor változást csak akkor lehet elérni, ha egy egész nép összefog, így nem teljesen igaz.A másik mondanivalója, hogy mindig igazságosnak kell maradni, mert a törvény lehet hibás is.Ez olyan téma, amit kevesebben képesek alkalmazni is, mint leírni, ugyanis az életben nem mindig kifizetődő a helyes út, sőt, mindig is lesz olyan helyzet, hogy az igazságos tettet megcselekedni a törvények szerint nagyobb bűn, mint az igazságtalant.Ez ahhoz a témához vezet, hogy a társadalmi vagy az erkölcsi törvények a fontosabbak.Erről mindenkinek különböző a véleménye, és néhány helyzetben nehéz dönteni, ugyanis az ember élete is múlhat azon, hogy melyik mellett áll ki.Például régebben, és kevésbé jó helyeken most is, ha egy katona kapott egy parancsot a felettesétől, akkor kötelessége volt végrehajtani, még ha az háborús bűntett is.Ha nem teszi, akkor vagy hadbíróság elé került, vagy egyből a falhoz állították, ha igen, akkor pedig nagy esély volt arra, hogy később nem a parancs kiadóját, hanem a végrehajtót veszik elő.
Ez csak egy példa olyan helyzetekre, ahol akár helyesen cselekszik az ember, akár nem, valószínű, hogy végül úgyis azok nyernek akik kihasználnak minket.
Tehát ha az igazságos utat választjuk, akkor legalább elmondhatjuk, hogy mi mindent megpróbáltunk-ez az idézet röviden, és ezzel nehéz nem egyetérteni. Ám ha a törvény ereje mégis lesújt, akkor ezzel kevés ember elégszik meg.
A mienkhez hasonló kormányok uralma alatt élő emberek általában azt hiszik, várniuk kell, amíg a többséget végre sikerül rávenniük, hogy változtassa meg a törvényeket. Azon a nézeten vannak, hogyha ellenszegülünk, az orvosság ártalmasabb lesz, mint maga a baj. (...) De ha a baj olyan természetű, hogy másokkal szemben az igazságtalanság eszközének szerepére akar kényszeríteni bennünket, akkor azt mondom, inkább szegjük meg a törvényt. Legyen életünk az a viszontsúrlódás, amely megállítja a gépezetet. (...)
Elsősorban embernek kell lennünk, és csak másodsorban alattvalónak. Nem annyira a törvényt, mint inkább az igazságot kell tisztelnünk. Csak egyetlen kötelezettséget áll jogomban magamra vállalni, éspedig azt, hogy mindig azt teszem, amit igazságosnak tartok."
(Henry David Thoreau)
Az idézet lényege az, hogy ha a hatalom a népet kihasználja, akkor nem szabad arra várni, hogy más tegyen valamit, hanem cselekedni kell.Szerintem ez ma is így van, ugyanakkor változást csak akkor lehet elérni, ha egy egész nép összefog, így nem teljesen igaz.A másik mondanivalója, hogy mindig igazságosnak kell maradni, mert a törvény lehet hibás is.Ez olyan téma, amit kevesebben képesek alkalmazni is, mint leírni, ugyanis az életben nem mindig kifizetődő a helyes út, sőt, mindig is lesz olyan helyzet, hogy az igazságos tettet megcselekedni a törvények szerint nagyobb bűn, mint az igazságtalant.Ez ahhoz a témához vezet, hogy a társadalmi vagy az erkölcsi törvények a fontosabbak.Erről mindenkinek különböző a véleménye, és néhány helyzetben nehéz dönteni, ugyanis az ember élete is múlhat azon, hogy melyik mellett áll ki.Például régebben, és kevésbé jó helyeken most is, ha egy katona kapott egy parancsot a felettesétől, akkor kötelessége volt végrehajtani, még ha az háborús bűntett is.Ha nem teszi, akkor vagy hadbíróság elé került, vagy egyből a falhoz állították, ha igen, akkor pedig nagy esély volt arra, hogy később nem a parancs kiadóját, hanem a végrehajtót veszik elő.
Ez csak egy példa olyan helyzetekre, ahol akár helyesen cselekszik az ember, akár nem, valószínű, hogy végül úgyis azok nyernek akik kihasználnak minket.
Tehát ha az igazságos utat választjuk, akkor legalább elmondhatjuk, hogy mi mindent megpróbáltunk-ez az idézet röviden, és ezzel nehéz nem egyetérteni. Ám ha a törvény ereje mégis lesújt, akkor ezzel kevés ember elégszik meg.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)