4.

"Az embernek természetesen nem kötelessége, hogy a rossz kiirtásának szentelje életét - bármilyen irtózatos is legyen az -, lehet más, tisztességes foglalatossága, ami leköti; de az mindenképpen kötelessége, hogy a rosszért ne vállalja a felelősséget, s ha egyébként nem is foglalkozik vele, legalább ne segítse elő.
A mienkhez hasonló kormányok uralma alatt élő emberek általában azt hiszik, várniuk kell, amíg a többséget végre sikerül rávenniük, hogy változtassa meg a törvényeket. Azon a nézeten vannak, hogyha ellenszegülünk, az orvosság ártalmasabb lesz, mint maga a baj. (...) De ha a baj olyan természetű, hogy másokkal szemben az igazságtalanság eszközének szerepére akar kényszeríteni bennünket, akkor azt mondom, inkább szegjük meg a törvényt. Legyen életünk az a viszontsúrlódás, amely megállítja a gépezetet. (...)
Elsősorban embernek kell lennünk, és csak másodsorban alattvalónak. Nem annyira a törvényt, mint inkább az igazságot kell tisztelnünk. Csak egyetlen kötelezettséget áll jogomban magamra vállalni, éspedig azt, hogy mindig azt teszem, amit igazságosnak tartok."
(Henry David Thoreau)

   Az idézet lényege az, hogy ha a hatalom a népet kihasználja, akkor nem szabad arra várni, hogy más tegyen valamit, hanem cselekedni kell.Szerintem ez ma is így van, ugyanakkor változást csak akkor lehet elérni, ha egy egész nép összefog, így nem teljesen igaz.A másik mondanivalója, hogy mindig igazságosnak kell maradni, mert a törvény lehet hibás is.Ez olyan téma, amit kevesebben képesek alkalmazni is, mint leírni, ugyanis az életben nem mindig kifizetődő a helyes út, sőt, mindig is lesz olyan helyzet, hogy az igazságos tettet megcselekedni a törvények szerint nagyobb bűn, mint az igazságtalant.Ez ahhoz a témához vezet, hogy a társadalmi vagy az erkölcsi törvények a fontosabbak.Erről mindenkinek különböző a véleménye, és néhány helyzetben nehéz dönteni, ugyanis az ember élete is múlhat azon, hogy melyik mellett áll ki.Például régebben, és kevésbé jó helyeken most is, ha egy katona kapott egy parancsot a felettesétől, akkor kötelessége volt végrehajtani, még ha az háborús bűntett is.Ha nem teszi, akkor vagy hadbíróság elé került, vagy egyből a falhoz állították, ha igen, akkor pedig nagy esély volt arra, hogy később nem a parancs kiadóját, hanem a végrehajtót veszik elő.
  Ez csak egy példa olyan helyzetekre, ahol akár helyesen cselekszik az ember, akár nem, valószínű, hogy végül úgyis azok nyernek akik kihasználnak minket.
  Tehát ha az igazságos utat választjuk, akkor legalább elmondhatjuk, hogy mi mindent megpróbáltunk-ez az idézet röviden, és ezzel nehéz nem egyetérteni. Ám ha a törvény ereje mégis lesújt, akkor ezzel kevés ember elégszik meg.